Az Államadósság Kezelő Központ megváltoztatta a publikációs rendet: már nem adnak heti jelentést a központi kormányzat tartozásáról, így nem látni, mennyi volt a "trükk" az év végi államadósság-csökkentésben - írja a Világgazdaság. A heti adósságadatok január óta nem frissülnek.
Múlt hétfő után ma is tartott likviditási diszkontkincstárjegy aukciót az Államadósság Kezelő Központ, amelyen a meghirdetett 20 milliárd forintnyi papírt sikerült eladnia. Mivel ez december 30-án jár le, ezért ez már nem fog beleszámítani az év végi államadósság számításba.
A tervezett összegnek megfelelően 20 milliárd forint értékben értékesített három hónapos diszkontkincstárjegyeket kedden az Államadósság Kezelő Központ. Az alacsony keresletnek köszönhetően az átlaghozam 0,72 százalékra emelkedett.
A Portfolio piaci körökből származó információi szerint szeptember 1-jétől távozik az Államadósság Kezelő Központ általános vezérigazgatói tisztségéből Borbély László András, illetve a nemzetközi ügyekért, így a devizakötvény kibocsátások levezényléséért felelős Búzás László. A Portfolio-nak sikerült elérnie Borbélyt, aki nem kívánt nyilatkozni az ügyben.
Az államadósság devizaaránya idén év végére 32 százalékra, 2017-re 25% alá csökkenhet, hosszabb távon pedig ezt 10 százalékra szorítaná le az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója. Barcza György erről a csütörtöki InfoRádió Aréna műsorban beszélt, ahol elmondta azt is, hogy az elmúlt öt évben 4% felettről 3,5%-ra csökkent a GDP-arányos állami kamatkiadás, ami százmilliárdokban mérhető kiadás megtakarítást jelent. A tavaszi brókerbotrányok idején tapasztalataik szerint több tízmilliárd forinttal nőtt az állampapírba fektetett lakossági megtakarítás, ennek aránya pedig 2018-ra előrejelzése szerint elérheti a 20%-ot is a teljes államadósság arányában.
A jelenlegi államadósság- és árfolyamkilátások alapján nem csökkenne, hanem 0,7%-ponttal nőne 2015 végére tavaly év végéhez képest a GDP-arányos magyar adósságráta, így megsérülne az alkotmányos adósságszabály - mutat rá most kiadott anyagában az OTP Elemzési Központ azon interjú következményeként, amely az ÁKK-vezérrel a minap jelent meg a Portfolio hasábjain. A bank szakértői emiatt azt vetik fel, hogy az adósságkezelőnek mintegy 200 milliárd forinttal csökkenteni kellene a nettó állampapír kibocsátást. Ez egyébként - ha valóban így lesz - jól jöhet akkor is, ha a külföldiek továbbra is agresszíven adogatják a magyar állampapírokat.
Hazánk legfontosabb hitelezője, a Franklin Templeton jelentősen csökkentette a magyar kötvénypiaci kitettségét az elmúlt egy évben. Forintban kifejezve 432 milliárdos csökkenésről van szó, ami valamivel kisebb, mint a magyar államadósság két százaléka. Jelentős összeg, de nem akkora, hogy ez veszélyeztesse - az egyébként komoly kihívást jelentő - adósságrefinanszírozásunkat. Bár a magyar stratégiai cél éppen a belföldi finanszírozás erőltetése, ettől még nem feltétlenül szerencsés körülmény, hogy az eddigi legfontosabb hitelezőnk kiszeretett belőlünk. A számok márpedig igen egyértelműek ebben: a Templeton alapjainak a magyar kitettsége észrevehetően jobban csökkent, mint azok teljes mérete. Ráadásul nyitott kérdés még, hogy az óriási ukrán veszteségeit követően ez a folyamat nem gyorsul-e fel még jobban az elkövetkező időszakban.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter 2015. február 1-jei hatállyal Barcza Györgyöt nevezte ki az Államadósság Kezelő Központ Zrt. vezérigazgatójának - adta hírül a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A magyar kormány a hangzatos ígéretei ellenére 2014-ben is csak elhanyagolható mértékben lehetett képes csökkenteni az adósságrátánkat - derül ki a Portfolio friss számításaiból. Bár tavaly év végére is leapasztották a kormányzat betéteit, hogy kevesebb adósságot kelljen kimutatniuk, kétes megítélésű tranzakciók legalább most úgy tűnik, nem történtek. A becsült eredmények viszont kifejezetten kiábrándítóak, ugyanis a tavalyi növekedésünk még nagyon szerencsésen is alakult, 2015-ben pedig várhatóan sokkal nehezebb lesz az adósság kinövése.
A magyar államadósság az európai uniós átlaghoz közel helyezkedik el, az adósság finanszírozásán belül csökkent a devizaalapú források aránya. A magyar kötelezettségek szempontjából 2006 volt az utolsó békeév, az árfolyamveszteséget a magánnyugdíjpénztári vagyon mérsékelte - hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság mai konferenciáján, Borbély László előadásában.
Manapság azon rugóznak a politikusaink, hogy szerintük csökkeni fog az éppen 25 ezer milliárd forintra rúgó államadósságunk, amire nekünk az első válaszunk az, hogy oké, de mégis mennyivel. A helyzet ugyanis az, hogy a szóban forgó fél százalékos csökkenés nem volna több, mint egy pofon Góliátnak. Mi ezért most kiszámoltuk, hogy mégis milyen pályákon képzelhető el az adóssághegyünk leépítése. Nem is szaporítanánk a szót: még tündérmeseszerű növekedés és a forintgyengülés hazánkból való kitiltása sem lenne elég ahhoz, hogy egy évtizeden belül (ami nagyon gyors!) rendesen átlépjük a 60 százalékos GDP-arányos küszöböt. Sőt, az igazán reális kép valójában az, hogy az elkövetkező 25 évben pusztán 70 százalékig ereszkedhet ez a makacs mutató. Varázslás és unortodoxia ebben a kérdésben biztosan nincsen, tehát ha a kormány kitűzné, hogy az alábbiakban vázoltnál érdemben gyorsabb csökkenést szeretne látni, akkor csak egyetlen fegyvere lenne hozzá: a fájdalmas költségvetési megszorítás.
Töröcskei István, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója eljuttatta lemondását a Nemzetgazdasági Minisztériumba - jelentette be videóinterjújában Orbán Gábor. A Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára azt is elárulta, hogy a következő napokban döntenek a kérdésben. Töröcskei azok után nyújtotta be lemondását, hogy érdekeltségébe tartozó harmadik hitelintézeténél is gondok merültek fel, annál a most becsődölt Széchenyi Banknál, melyben 49%-ban tulajdonos a magyar állam. Mindezek után nem váratlan az ÁKK vezérének lépése, aki egyébként épp három éve vezeti az adósságkezelőt.
A következő hónapokban hullámvasútra kerülhet a forint. Az év végére az államadósság kozmetikázása miatt minél erősebb szintre kell kerülnie, de tél végére már a gyengeségével kell igazolnia, hogy jól jártak a devizahitelesek a forintosításkor.
Nemcsak a tegnapi másodpiacinál, de még a múlt heti aukciós hozamnál is kevesebbel beérte ma a piac a három hónapos kincstárjegyek vásárlásakor. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) ugyanakkor ez alkalommal a terveinek megfelelően csak 40 milliárd forintnyi forrást vont be a rövid papírokból.
A forint árfolyamán múlik a leginkább, hogy csökkenő adósságpályát tudunk-e felmutatni a jövőben, de a paksi bővítés nem növeli majd a rátát, ha szigorú marad a költségvetés - mondta el Borbély László András a Magyar Nemzetnek adott interjújában. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese az év végi számvetéskor alkalmazott trükkök kapcsán úgy fogalmazott, hogy nem tettek mást, mint amit máskor is tenni szoktak.
A 2013-ashoz hasonlóan a 2014-es költségvetésben is szerepel egy 50 milliárd forintos tétel a bevételek oldalán, ami a gyakorlatban egy fiktív bevételi tétel. Ez pedig nem más, mint az Államadósság Kezelő Központ által fizetett pénzügyi tranzakciós illeték. Az állam ugyanis ebben az esetben saját magába harapott, amikor előírta az állampapír-kibocsátások után fizetendő illetékkötelezettséget.
Februárban átlagos hónapot tudhat maga mögött az Államadósság Kezelő Központ, ha a lakossági nettó állampapír értékesítés adatát vizsgáljuk, hiszen 44,2 milliárdos volt a növekedés. Ez azonban egyúttal azt jelenti, hogy már a bűvös 2000 milliárdos határt közelíti a forgalomban lévő lakossági állampapír állomány, hiszen 1799 milliárdot tett ki február végén a pontos adat szerint.
Február végéig 502 letelepedési kötvényt értékesített az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt., a múlt hónapban 34 darabot adtak el a speciális állampapírból - tudta meg a Napi Gazdaság az adósságkezelőtől.
A mai államadósság finanszírozási sajtótájékoztató elején Töröcskei István, az ÁKK vezérigazgatója leszögezte, hogy nem kíván a jelenlegi témán, az adósságfinanszírozáson túli témáról beszélni és ehhez tartotta is magát az esemény végéig. Számos újságírói kérdés érkezett azonban az elmúlt napok legforróbb eseményével kapcsolatban: hogy mi lesz a Töröcskei érdekeltségébe tartozó Széchenyi Bank felvásárlásával (illetve az állam az ÁKK-n keresztül vesz-e majd fel forrást arra, hogy az ÁKK-vezér banki érdekeltségének pénzügyi tranzakcióját finanszírozza).
Holnap, azaz csütörtökön délután 2 órakor kezdődik az a sajtótájékoztató, amelyen Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ általános vezérigazgató-helyettese bemutatja az intézmény idei évi adósságfinanszírozási tervét - derül ki az intézmény meghívójából. Az eseményről természetesen a helyszínről tudósítunk majd, de előtte összefoglaljuk, hogy milyen finanszírozási folyamatok mutatkoznak az idei évre.
Rubio még fontosabb ember lett, egyelőre.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Rég nem látott mértékben esett a forgalma.
Az iráni olaj vásárlásának bojkottjára szólított fel mindenkit.
A jelenlegi adatok szerint sereghajtók vagyunk az EU-ban.
Nagy Márton elégedett az intézkedés hatásaival, a kereskedők kevésbé
Az OXO Technologies vezére a Business podcast vendége volt.
